Hogyan válasszuk ki helyesen kulcsszavainkat?

Először is gondolkodjunk a felhasználó, a leendő vásárlónk, megrendelőnk fejével. Ez sokszor elsőre nehéz, de gondoljunk bele abba, hogy Mi is felhasználók vagyunk, Mi is használjuk az internetet, Mi is keresünk, Mi is valakiknek a célcsoportja vagyunk. Mit csinálunk, amikor keresünk valamit az interneten? Beírunk egy szót vagy kifejezést a keresőbe, például: „last minute Spanyolország”. Azonban kell, hogy a dolgok mögé lássunk: nem minden kulcsszó egyformán értékes. 

Okosan ki lehet következtetni, hogy az, aki beír egy kulcsszót, milyen szándékkal keres. Vannak olyan kulcsszavak, amelyekből látni, hogy vásárlási szándék áll mögötte. A fenti példát követve, láthatjuk, hogy nem mindegy, hogy valaki azt írja be a keresőbe, hogy „utazás Spanyolország” vagy azt, hogy „last minute Spanyolország”? Sejthető, hogy az, aki az utóbbira keres, konkrét utakat szeretne látni, mert pár százezer forintja ott lapul a zsebében, hogy elköltse valahol. Ha Mi kifejezetten olyan kulcsszavakat (is) választunk, amiben ilyen vásárlási döntést sejtető kifejezés van, akkor nagy eséllyel sikerül vásárlókká konvertálnunk a keresőből érkező látogatóink (persze ehhez egy olyan ajánlat is kell a weboldalon, ami kedvező, sőt lebilincselő).

„long tail” kulcsszavak:
Vannak bizonyos sláger kulcsszavak. Hatalmas témakört ölelnek fel, nagyon általános egy szavas kifejezések, melyek nagyon sok témát magukba foglalnak (hitel, utazás), de viszonylag kevés van belőlük (pár ezer). Ezekre a kulcsszavakra hatalmas a verseny, több százezer, több millió találat van. Sok időbe, energiába így még több pénzbe kerülne az előkelő helyezés egy-egy ilyen kulcsszóra.

 Ha egy kicsit is finomít a kereső felhasználó a keresési kifejezéseken, akkor az a célja, hogy szűkítse a találati listában megjelent eredmények számát, így olyan szavakat fog beírni a keresőbe melyek még inkább pontosítják a szándékait. Ezekre a 2-3 szóból álló kifejezésekre már egyre kevesebb a verseny, könnyebb elérni a komoly forgalmat a nem fizetett találatokból, de tény és való, hogy ezekre a szavakra már valószínűleg valamivel kevesebb rákeresés van, mint az általános sláger kulcsszavak esetében.

A részletesen leíró kulcsszavak része a legnagyobb, számuk gyakorlatilag végtelen. A példánkban szereplő „utazás” kulcsszóval kapcsolatosan több száz, több ezer fajta kombináció létezhet, ahol 4-5 kulcsszóból álló kifejezést állít össze a látogató, hogy pontosan arra találjon választ, amire rákeresett.

TIPP! Döntsük el, hogy egyes al-oldalainkal milyen piacokat szeretnénk megcélozni. Érdemes a weboldalon belül egyes al-oldalakat a réspiacok számára optimalizálni, azaz egyes almenüpontjainkra olyan kulcsszavakat kitalálni, amire viszonylag kicsi a verseny, azaz kevesebb, mint 30.000 oldal található rá a Google-ben. Ez azért fontos, mert ilyen „verseny” mellett viszonylag hamar tudunk látványos sikereket elérni, és aki ilyen szavakra keres, biztosan megtalál Minket. Persze valószínűleg ezekre a szavakra nem keresnek tömegek, de az, aki rákeres, épp Minket keres. Rengeteg ilyen kulcsszó van, együttesen sokkal-sokkal több, mint egy nagyon keresett sláger kulcsszó.

Felejtsük el az általános kulcsszavakat?:

Használjuk az általános kulcsszavakat is, csak tudjuk és tervezzük úgy, hogy a long tail kulcsszavakra sokkal hamarabb fogunk sikereket elérni. Az általános szavak esetében sokkal több időre és keményebb munkára van szükség. Persze ez is hozzá tesz a megtalálhatóságunkhoz, de ne erre „gyúrjunk” első körben.

A kulcsszó maghatározása:

Akkor nézzük, hogy válasszuk ki a kulcsszavainkat. Van rá egy gyorsabb, ingyenes, de pontatlanabb megoldás. A Google Ads-nek létezik egy bárki által használható (igaz Ads fiók kell a használatához) ingyenes kulcsszó-tervező eszköze, az Ads Kulcsszótervező.

Roppant egyszerű az elve és a működése. Hozzunk létre egy Ads fiókot, majd jelentkezzünk be a szolgáltatásba. Nem kell, hogy fussanak hirdetések, csak be kell jelentkezni. Ezután a megjelenő egyszerű űrlapmezőbe írjuk be pár általunk jónak gondolt kulcsszót és kattintsunk a Kezdés gombra.

A felső sávban célzásként beállíthatjuk a földrajzi és a nyelvi tényezőket ezzel még jobban pontosíthatjuk a lentebb megjelenő kulcsszóötleteket. A lenti listában az ötletek között a Kulcsszóválasztó eszköz megmutatja a lehetséges szinonimákat, illetve a kapcsolt kifejezéseket. Nagyon sok ötletet lehet meríteni belőle, és sokszor olyan kifejezésekre bukkanhatunk, amelyek magunktól eszünkbe sem jutottak volna. A szavak mellett megjelenített értékek nagyságrendeket mutatnak, és jó, ha tudjuk, hogy a rendszer a hirdetők beállításaiból nyeri a „Verseny” oszlopának adatait, viszont a többi adat a havi keresési forgalom alapján generálódik. Az eszköz használata erősen ajánlott akkor is, ha csak erre bízzuk a kulcsszavaink összeállítását.

Ha azonban közel tökéletes eredményeket szeretnénk, akkor nem szabad itt megállnunk. Rá kell áldoznunk valamennyit egy kampányra, és össze kell szednünk a lehető legtöbb olyan kulcsszót, ami szóba jöhet, mint keresési opció a potenciális ügyfeleinknél. Szánjunk rá pár ezer forintot, és futassunk a Google Ads rendszerben egy teszt kampányt mondjuk egy hónapig úgy, hogy az összes tesztelni kívánt kulcsszavunk beletesszük a kampányba. Jelen esetben a cél az, hogy megtaláljuk azokat a mérhető keresési forgalommal rendelkező kulcsszavakat, amelyek fizető (megfelelő arányban konvertálódó) ügyfeleket hoznak. Tehát itt most igazából arra kell figyelnünk, hogy megtudjuk, azok közül a kulcsszavak közül, amit első körben kiválasztottunk (lehet akár 50-100 db is), melyek azok, amelyek alapján érkező látogatók az általunk elvárt módon teljesítik a weblapunk üzleti céljait. Ha ezt megtudjuk, pontos felmérésünk lesz arról, mely kulcsszavakra éri meg a leginkább optimalizálni, nem kell becslésekre hagyatkoznunk, hiszen ott lesz a Mi saját friss házi felmérésünk a saját kulcsszavainkról.

Ma a Google már nem csak a kulcsszósűrűség alapján térképezi fel a honlapokat. Ha egy szó 100x fordul elő egy adott cikkben, önmagában még nem lesz jó minőségű az adott kifejezésre. A minőség ebben az értelemben pedig nem egy egzakt érték, hanem mindig egy másokhoz viszonyított érték. Gondoljunk csak bele, a Google-nek meg kell érteni a szövegösszefüggésekből, hogy vajon az a tartalom, amit éppen indexel, miről szól.

Hiába szerepel egy tartalomban sokszor az, hogy „egér”, vagy „zebra” egyáltalán nem biztos, hogy az adott cikk állatokról szól. (Egér, mint számítástechnikai eszköz; zebra, mint gyalogátkelőhely…) 
Látható tehát, hogy a szövegkörnyezet szükséges hozzá, hogy a Google megértse, miről is szól önmagában az adott tartalom, és eszerint fogja eldönteni, hogy az a szöveg mennyire lesz releváns a kereső ember gondolataira. Ezt pedig onnan tudja, hogy másokhoz, más oldalakhoz, más tartalmakhoz viszonyít. A Google képes eldönteni, hogy egy oldalon mely szavak a fontosak, és melyek nem, méghozzá matematikai alapon. 

Visszatérve a korábbi példához: ha például egy honlapon szerepel az „egér” szó, és mellette a macska és a kutya is, akkor nem valószínű, hogy számítástechnikai eszközként kell az „egér” szót értelmezni. Ha viszont az „egér” mellett, egyéb perifériák, mint monitor vagy billentyűzet stb. szerepel akkor szinte biztos, hogy számítástechnikai kontextusban említi a szerző az adott kifejezést a tartalomban.

Az a jó megoldás, ha van olyan szó is, ami csak nálunk fordul elő megfelelő sűrűséggel, mert ettől lesz eredeti az adott kifejezésre a tartalmunk.